Négy magyar civil és egyházi szervezet közös felhívással csatlakozott a „Adósságból reményt” nemzetközi petícióhoz, amely az ENSZ tagállamait arra kéri, hogy támogassák egy igazságos és fenntartható államadósság-kezelési rendszer létrehozását. A Katolikus Karitász, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Egyesület által felkarolt kezdeményezés célja, hogy a 2025 nyarán, Sevillában megrendezendő negyedik ENSZ fejlesztésfinanszírozási konferencia (FfD4) mérföldkő legyen egy olyan ENSZ-egyezmény elfogadásában, amely véget vet a globális dél országait eladósító, gyakran átláthatatlan és igazságtalan pénzügyi gyakorlatoknak.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvény 2030-as határidőre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás célszámát, mivel nem találta elégségesnek a jogalkotó által meghatározott célt. A bírói testület emellett előírta az Országgyűlésnek, hogy 2026. június 30-ig készítsen hazánk sajátosságainak megfelelő átfogó szabályozást az éghajlatvédelem minden területére, beleértve az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeit is. A döntés egy fontos lépés abba az irányba, ahol a társadalom egyre több szereplője ismeri fel az éghajlatváltozás kihívásainak fontosságát.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség kezdeményező részvételével állásfoglalást fogadott el a Zöld Civil Együttműködés közössége "a közélet átláthatóságáról" törvényjavaslatról. A törvényjavaslat veszélyezteti a civil szervezetek működését, és lehetőséget biztosít, hogy a külföldi támogatásokat felhasználó szervezeteket ne csak listázzák, hanem munkájukat jelentősen megnehezítsék vagy akár teljesen ellehetetlenítsék. Tiltakozásunkat fejezzük ki a törvényjavaslattal szemben, mivel az nem felel meg az átlátható jogalkotás és jogalkalmazás követelményeinek, és olyan beavatkozási lehetőségeket teremt, amelyek lehetővé teszi a Zöld Civil Együttműködés szervezeteinek ellehetetlenítését.

A portugáliai Cascaisban tartotta éves találkozóját az Európai Klímaszövetség. A változatos programokkal megrendezett háromnapos találkozó fő gondolata az volt, hogyan lehet az együttműködő városok és falvak ellenállóképességét növelni, hogyan tudnak a helyi közösségek felkészülni az éghajlatváltozás egyre gyakoribbá váló szélsőséges hatásaira. A találkozón tartott tisztújításon a küldöttek egyhangúlag választották a Klímaszövetség elnökségi tagjává Laki Györgyöt, Kajárpéc polgármesterét, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség alelnökét.