A tavaly elfogadott településkép védelmi törvény alapján 2017 év végén hatályát vesztik a helyi építési szabályzatok településképi előírásai, valamint az építészeti értékek helyi védelméről, továbbá a településképi eljárásokról alkotott önkormányzati rendeletek. Az önkormányzatoknak tehát még idén célszerű elkészíteni és elfogadniuk az ezeket pótló eszközöket:

- a településképi arculati kézikönyvet;

- a településképi rendeletet és annak keretén belül:

- helyi védelem alá helyezni a település értékeit.

Győr város lakossági fórumra várta az érdeklődőket a témában május negyedikén. Kevesen vagyunk az önkormányzat dísztermében, az építési iroda munkatársai, a leendő tervezők – akik még várják a szerződésük aláírását –, néhány képviselő, a Magyar Urbanisztikai Társaság helyi csoportjának két-három tagja és talán még három-négy érdeklődő. Pedig a téma fontos. Persze a főépítészi csoport képviselője megnyugtat, a meghívás az előírások szerinti, azaz nyúlfarknyi cikk a városi hírlevél két héttel korábbi számában, és egy eldugott bejegyzés a honlapon.

A tervező képviselője Tétényi Éva elmondja, hogy az építési szabályozás nagyon kaotikusan alakul át, ha érthetően szeretné megfogalmazni akkor azzal a hasonlattal élne, hogy a helyi építési szabályzatból a „hogyan kell megvalósítani" elemek kikerülnek, és ezeket az új eszközök: az arculati kézikönyv és a településképi rendelet szabályozzák. A fórum részvevői elsősorban a saját városrészük problémáihoz, adottságaihoz kapcsolódó kérdéseikre várnak választ. Látszik, hogy a tervezőik is csak ismerkednek a jogszabállyal. Ugyanakkor kiderül, hogy a településképi rendelet nem csak épített, hanem élő környezeti elemeket – fákat, fasorokat, parkokat vagy települési erdőket – is helyi védelem alá helyezhet! Ha másért nem, hát ezért már megérte eljönni a fórumra és ez alapján utánanézni a vonatkozó jogszabályoknak. A településkép védelmi törvény végrehajtását a kormány – „saláta" – rendelete így szabályozza:

400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet - egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról
17/B. A helyi védelem
23/A. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat - településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem). A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
(2) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazzák a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére, a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket.
(3) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazhatják a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást (adókedvezményt és egyéb támogató, ösztönző intézményt), valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.
23/B. § (1) A településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül
a) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy
b) a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.
(3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.
23/C. § (1) A helyi védelem a 23/B. § szerinti értékvizsgálatban szereplő helyi építészeti örökségre terjedhet ki.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) A helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos követelmény is meghatározható.
(6) A helyi védelem alatt álló építészeti örökségre az egyéb településképi követelmények hatálya akkor terjed ki, ha azok alkalmazási kötelezettségéről a településképi rendelet az építészeti örökség adott eleme vonatkozásában külön rendelkezik.
(7) Ha a településképi rendelet a helyi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
23/D. § A helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolását.

Határidő: 2017. május 25?!
Legyenek helyi védettek Győr zöldterületi értékei is
A lakossági fórum jegyzőkönyvére még várunk, de miután a fórumon elhangzik, hogy a helyi védelemre jogosult értékekre 21 napig – május 25-ig – lehet javaslatokat tenni, ezért minden győrit biztatunk, hogy éljen mielőbb ezzel a lehetőséggel. (Persze közben bízunk benne, hogy a jegyzőkönyvbe egy életszerűbb határidő kerül, s ha így lesz erről tájékoztatást is adunk.)

A győri partnerségi egyeztetés általános tudnivalóit új rendelet szabályozza. Javaslatokat helyi védett zöldterületi értékekre a rendelet 1. sz. mellékleteként közzétett dokumentumban lehet, mely letölthető a város honlapjáról és melyet mellékelünk cikkünkhöz is.

Ha valaki nem szeretne maga javaslatot tenni nekünk is elküldheti azokat a javasolt természeti értékeket: 2017. május 22-ig a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!

Cikkünk most a győri folyamatokat, lehetőségeket vizsgálja, de miután hasonlóak másutt is elindultak vagy rövidesen megkezdődnek, így talán hasznára lehet a nem győri olvasóknak is.

Mellékletek:

Adatalap a partnerségi egyeztetéshez

[ ]

35 kB